Bajban van, aki a napi politikai / gazdasági hírek alapján próbál Magyarország helyzetéről, működéséről képet alkotni. Pedig megvan az igény mindenkiben, hogy a dolgok mélyére lásson, és használati utasítást rakjon össze a holnapi napjához. Drábik Jánostól az ATV-s Újságíró Klubig széles spektrumon magyarázzák az eseményeket a népnek. Nem akarom a kenyerüket elvenni, de ha alap szókincsüket és eszköztárukat megismerjük, egy csomó időt spórolunk magunknak.
A "jobboldal" szerint a világ
Ők az úgynevezett nemzeti oldal. Akik a magyarságot vérségi alapon, népként, fajként definiálják. Elitjük konzervatív: a Vereckei hágón belovagló vezérek által létrehozott, földbirtokos arisztokrácia egyenes ági leszármazottjának tekintik magukat. E kultúrkörben a termőföld birtoklása, a harci játékok, az uradalom fenntartása, a bor, a jó étel, a történelmi sikerek és bukások határozzák meg az önképet. Érdeklődést mutatnak a belovaglás előtti gyökerek felkutatására. Kisebb, radikális részük nem éri be azzal, hogy az Urálig vezeti vissza a magyarságot: szakértőik sumér kapcsolatot, mezopotámiai gyökereket emlegetnek. E radikális csoport nem biztos benne, hogy a kereszténység felvétele jótt tett a népnek, de az Európai Uniót egyenesen az önrendelkezés feladásának tekintik. Nagyobb részük azonban a keresztény értékek (Isten, Haza, Család) és az osztrák-német európai iskola követője. Mindezek következményeként a trianoni területvesztés, a betelepülő külföldiek, a segélyen élő cigányok, a nemzetközileg nyüzsgő zsidók gyanúsak, ellenszenvesek a számukra. Fájdalmaik egyfajta be nem teljesedésből, a magyar nép hosszan tartó, dokumentált sikertelenségéből, vérzivataros múltjából származnak. A kommunizmus, szocializmus internacionalista megfejtései és az Európai Unió uniformizáló törekvései között párhuzamot látnak. A kommunista és szocialista politikai irányzatok, vezetők és a zsidó értékrend, származás között erős kapcsolatot, közös motivációt, szinte teljes átfedést sejtenek. Kifinomultabb szakértői nem csak a zsidók, de a szabadkőmüvesek hétköznapi ármánykodását is felfedezték. Szeretnék végre kipróbálni, hogy milyen érzés egy erős, szuverén, a világnak diktáló keresztény Magyarország arisztokráciájának lenni. A jobboldaliak mindegyike úgy hiszi, felmenője nemes volt, így egy ideális világban egyik jobboldali sem cseléd, kispolgár vagy inas, hanem kutyabőrös magyar család lovon vágtató sarja.
Mindennapi sztorijuk nyomon követhető:
mérsékelt vonalon (szimbólumuk a puha Szent Korona): Heti Válasz, HírTv, Magyar Nemzet
radikális, szókimondó vonalon (szimbóluma a korona előtti időkre utaló, keményebb, Árpád-sávos zászló): Echo Tv, Barikád, Magyar Hírlap, Magyar Fórum
A "baloldal" szerint a világ
A baloldal az egyenlőség bajnokaiból áll, és sok köztük a liberális gondolkodású. Nem szeretik a tekintélyt, a közösség helyett az egyént, és az egyének állampolgári alapon szerveződő összefogását, azaz a népet hirdetik alapegységnek. A nemzetközi eredmények, cégek, márkák, lapok, szervezetek, azaz a Külföld, a Nyugat elbűvöli őket. Amennyiben nem keresztény, úgy bármely diák, értelmiségi, kisnyugdíjas, vagy politikus nagy eséllyel a baloldalhoz tartozik. Ha pedig nem keresztény, akár zsidó is lehet, ugyebár. Mivel a baloldal a nemzetköziség és a szakszervezetek híve, nem csak vallási, de nemzeti és gazdasági kérdésekben is szemben állnak a jobboldallal. A baloldali a jobboldalit bigott kereszténynek, elmaradottnak, nácinak, fasisztának, homofóbnak tartja. A baloldali Magyarországon kisebbségben van, és szívesen azonosul mindenféle más kisebbséggel (zsidó, biciklis, cigány, stb) függetlenül akár attól is, hogy más közössége nincs az adott kisebbséggel, mint pusztán a jobboldali többséghez viszonyított mérete. A jobboldal szerint a baloldalt leleplezi és bűneit nyilvánvalóvá teszi számos történelmi adat: Rákosi zsidó volt; behívták az oroszokat 56-ban a nemzeti forradalom ellen; a zsidók nem birtokolhattak földet ezért kereskedni kezdtek és most az övék a sok bank, melyek szívtelenül kizsigerelik a nemzetállamokat; 2006-ban a Gyurcsány kormány október 23-án lovasrendőrökkel megveretett egy csomó embert. A baloldaliak szívesen hivatkoznak a "külföld" véleményére, részben mert sok baloldali magyar értelmiségi él külföldön (pl. Kertész Imre), másrészt, mert jelenleg például az Economist című lap szívesen és gyakran kritizálja a Fidesz kormányt.
Mindennapi sztorijuk lelőhelyei:
kereskedelmi, avagy bulvár média (amennyiben ezek tömve vannak a keresztény és nemzeti értékrendet párbajra hívó erőszakos, szexuális, bűnbe csábító, sekélyes, nemzetközi tartalommal), továbbá a 168 óra, ATV, Népszabadság, Népszava, Hírszerző, HVG, Népszava.com
Ha a fentiek nem lennének önmagukban ijesztőek és elszomorítóak, azzal zárhatjuk megállapításainkat, hogy 2011-ben Magyarországon a jobboldali és baloldali vezetők gazdasági érdekképviseletekbe (pártok) tömörültek, és azonos, mohó birtokszerzési céllal igyekeznek a közvéleményt a maguk oldalára csábítani, illetve ott tartani. A jobboldali Fidesz kormány simán államosít, Kínával cimborál, ami egy hagyományos kommunista megoldás (mert erős államot és erős nemzetet építene), a baloldali MSZP simán a bankokat támogatja, a nép képviselete helyett (mert a nemzetközi tőke kiszolgálásában látja a siker zálogát).
Házi feladat az alábbi kérdéseken töprengeni:
- miért keresünk magunknak oldalt, és miért kategórizálunk másokat?
- lehet-e valaki egyszerre keresztény és baloldali?
- lehet-e valaki egyszerre zsidó és magyar?
- miért lételeme a jobboldali gondolkodásnak a beteljesületlen forradalmi hév?
- miért nem gondolunk sikerként a kiegyezés korára?
- miért olyan könnyű gyűlölni a másik oldalon állót?
- javul, vagy romlik a baloldal és a jobboldal viszonya a Fidesz kormány megalakulása óta?
- elsöprő választási sikerével elégedett-e a jobboldal?
Drukkoljunk, hogy valaki szelíd, alternatív világképet alkosson nagyon gyorsan, mely Magyarországon is meghonosítható és sikerrel használható.
